Az új “mobil-testtartás” fent említett problémái a csontokban fájdalommal jár, nyaki gerincsérvvel akár már 8 évesen, fejfájással, hátfájással.
De ez még csak a kezdet – szerintem.
A rosszul tartott fej-nyak csökkenti a légzést, nyomja a hangképző szerveket, feszültséget okoz az állkapocsban, ezáltal magas, vékony, rekedtes, elakadó, halk vagy kiabálós, feszült hangú beszédet okoz, továbbá negatív testbeszédet, negatív metakommunikációt, rossz artikulációt.
További probléma, hogy a test nemcsak a fejnél kompenzál, hanem az egész testtartáson végigfut a feszültség, így például a belső szerveket nem tartja a hasfal megfelelően, a derékrész csontjaira többletsúly nehezedik, ülő helyzetben a belső szervek egymást nyomják, a tüdő alig vesz levegőt, álló helyzetben pedig a térdre és a lábujjakra, nem pedig a láb tartóizmaira nehezedik a test tömege. Az egész test előre billent állapotban van.
Mindez a testtartás a metakommunikációban sokféle negatív kisugárzást okoz.
Mutat:
- gyengeséget,
- visszafogottságot,
- bátortalanságot,
- önbizalomhiányt,
- de akár erőszakosságot,
- erőlködést, hogy a másikat a hangunkkal elérjük,
- fokozza a “kicsi vagyok” érzetet,
- alárendel másoknak,
- de akár fölényeskedést, kivagyiságot is mutathat.
És sorolhatnám még a negatív tapasztalatokat.
Ezért része a testtartás átvizsgálása a hangfejlesztésnek, mert több síkon hozzájárul a kommunikáció pozitív megjelenéséhez, megjelenítéséhez.