– Fújja meg!
Megfújtam.
– Még egyszer!
Megismételtem.
– Vegyen egy nagy levegőt és fújja meg erősebben!
Már belilultam az ismétléstől és szédültem is, de megtettem.
SEMMI. Nem mutatott semmit sem a mérőműszer. Tüdőkapacitás-mérésen voltam ugyanis még a 20-as éveim elején, mivel fulladtam, úgy éreztem, nincs elég levegőm. Ezért küldött el a háziorvosom a tüdőgondozóba. Nos, ott megmérték a SEMMIt. Ennyire futotta akkor Tőlem.
Ma már kilengene a műszer; eltelt jó pár év, mióta énekelni kezdtem. Nyeszlett hanggal, de nagy álmokkal kezdtem. Ma már van hangom és persze levegőm is hozzá. És természetesen a fulladás érzete megszűnt.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nem vagy egyedül és nem vagy reménytelen eset. Egyáltalán nem!