melyek között ha szabadon áramlik a levegő, akkor azok határozottan szólnak: mélyen, stabilan, magabiztosan.
Azonban a légzésedet befolyásolja a lelkiállapotod, hiszen a légvételed megmutatja fizikai szinten, miként is érzed magad: zaklatottság esetén felszínes és kapkodó a levegővétel például. Ezt a lelkiállapotot pedig leköveti a testtartásod is, a hangadásod is.
Beszéd közben minden önmagadról alkotott pozitív és negatív gondolatod és önmagaddal kapcsolatos pozitív és negatív érzésed is jelen van! Ezek a múltból erednek és meghatározzák a jelent. És vannak titkolt emlékek, „azt hiszem, már túl tettem magam rajta”-emlékek, melyek továbbra is elhúzzák a beszédhangod valamilyen, számodra negatív irányba.
Ha már fel is dolgoztad ezeket lelki munkával, személyiségfejlesztéssel, akkor még mindig nem változik csak úgy a hangadásod, mert a tested a régi szokások szerint működik, vagyis nem követi le a megváltozott lelkiállapotodat, mivel erős megszokásokkal mozgatod az izmaidat hangadáshoz, ezért újra szükséges tanulnod a torkodban lévő hangszered laza használatát, melynek eredménye a magabiztos és nyugodt, akár búgó, öblös beszédhang.
Sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy az emberi beszédhang nem változtatható meg, hogy ugyanolyan meghatározott, mint a szemünk színe, és erről – amíg nincs vele gondjuk – nem is gondolkodnak, nem is tájékozódnak, amivel nincs is semmi baj, azonban jó hír, hogy a hangadás fejleszthető.
Vajon mitől függ a hangadásod? Mi határozza meg a hang elcsúszását, elvékonyodását, halkságát, elakadását, esetleges enyhe dadogását vagy rekedtségét, a gyerekes hangadást?
A légzés.
És egyáltalán hogyan fedezheted fel, hogy a hangod nincs a helyén, feszült, magasabb, mint lehetne? Nos, a hallottakon kívül vannak külső, látványos tünetek: kidagadt nyaki inak, erek, előre tartott fej annak érdekében, hogy elérjük a másikat a hangunkkal, vállak mozgása belégzéskor, pihegés, kifulladás beszéd közben vagy a mondat végére, túl hangos légvétel megszólalás előtt stb.
Megoldás?
A beszéded megismerése, mert ez egy önismereti munka a hangfejlesztés órákon: hol feszítem be magam a mindennapokban, ami akadályoz a légzésben, a hangadásban? Stresszhelyzetben hogyan használom a testemet és azt hogyan tudom lazítani, kezelni ilyen esetben?
Természetesen a saját türelmed szükséges az új hangadásod kiműveléséhez, méghozzá az izmaiddal érdemes jóban lenned, velük szemben gyakorolhatod a türelmet. Ha pedig kitartóan, minden nap foglalkozol kicsit a beszédeddel, annak meg lesz az eredménye.
És a szokásos, annyiszor hallott kérdésre a válaszom:
Nem, nem vagy reménytelen eset.